A kavics

Apró kavics, út szélén vár
Ott pihen vagy száz éve már
Törték, zúzták, paták rúgták
Vár fala volt, rég feldúlták
Sziklákat mind széjjelhordták
Törpe talpak aprították
Szép lassan csak morzsolódott
Az út szélén elkallódott
Ott pihen, lám, útnak szélén
Felveszem hát, mesém végén
Ujjaim közt megforgatom
Erszényembe el is rakom
Kilövöm majd parittyámból
Gyilkos kavics, vár falából…

Írta: Cebó